Célunk
Célunk, hogy a jelenleg felhalmozott tudományos szakirodalmi ismereteket felhasználva elkezdjük a monitoring hálózat felépítését, védekezési és irtási stratégiákat alkalmazása, kidolgozásának segítése, mellyel lehetőség szerint az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) terjedését lassíthatjuk, vagy megállíthatjuk.
Tudnivalók az ázsiai lódarázsról
A Vespa velutina nigrothorax megtelepedése
A faj először Franciaországban jelent meg 2004-ben. Kínából, valószínűsíthetően egy dísznövény szállítmánnyal került be (Villemant et al. 2006). A darázs ezt követően gyors terjedésnek indult és mára már további európai országokban is megjelent. Napjainkra Franciaország szinte teljes területén megtalálható (Rome et al. 2013); de jelen van Spanyolországban (López, González & Goldarazena 2011), Portugáliában (Grosso-Silva & Maia 2012), Olaszországban (Federazione Apicoltori Italiani 2013) és Németországban (Rome et al. 2015), Hollandiában (J. Smit et al. 2017), Belgiumban (Rome et al. 2013), Svájcban (swiss-food.ch) és Nagy-Britanniában (Budge et al. 2017) is. Eredetileg Délkelet-Ázsiából származik,invazív fajnak számít. Megjelenése súlyos ökológiai és gazdasági következményel jár, fészkét agresszíven védelmezi, allergén mérge komoly humángészségügyi kockázatot is jelent.
A Vespa velutina nigrithorax európai elterjedési területe
Forrás: https://frelonasiatique.mnhn.fr/home/
A V. velutina fészkeket egyetlen áttelelt párzott királynő alapítja. A nyár végén a fészkekből több száz királynő rajzik ki, akik párosodnak és hibernálódva telelnek át, míg a telep többi része elpusztul. A következő év tavaszán ezek az alapító királynők előjönnek védett telelőhelyükről, szétszóródnak, és minden egyes királynő egy elsődleges fészket (primer fészek) épít (mérete 4-15 cm), amelyben az első dolgozók felnevelkednek. Ezt követi egy körte alakú másodlagos fészek (szekunder) létrehozása, amelyet a fák 10-30 m-es koronájába építenek, amely akár az 1 méteres átmérőt is elérheti, és több ezer darazsat tartalmazhat. Egyetlen fészekben a kifejlett egyedek száma 10.000 lódarázs is lehet. Rome és mtsai (Rome et al. 2015) tanulmányukban leírták, hogy egyetlen fészek akár 13.300 egyedet és 563 új királynőt is kibocsáthat. Nyár végén a kirajzó királynők párosodnak, majd a telepek késő ősszel vagy télen összeomlanak, miközben az újonnan párosodott királynők alkalmas, védett telelő helyet keresve vészelik át a telet.
Táplálékának több mint felét a mézelő méhek (Apis mellifera) teszik ki. Az európai mézelő méhek nem rendelkeznek hatékony védelmmel ezzel a lódarázsfajjal szemben, így egész méhcsaládokat pusztíthat el a ragadozó (Arca et al. 2014). A darazsak távoli táplálékforrásokat is felkutatnak, különösen amikor a mézelő méhcsaládokat keresik. Vizuális és szaglási jeleket is használnak a kaptárak helyének meghatározására (Wang et al. 2014); a darazsakat erősen vonza egyes kaptártermékek, különösen a méz és a virágpor illata (Couto et al. 2014). Az ázsiai lódarázs a hazai fajhoz (Vespa crabro) képest más stratégiát alkalmaz; egyedei úgy vadásznak a méhcsaládokba visszatérő, táplálékot kereső méhekre (Apis mellifera), hogy a kaptár bejárata előtt lebegnek, repülés közben megragadják a méheket, és rágóikkal megölik őket. Ezután a tort leválasztva, magas fehérjetartalma miatt azt a fészkükbe szállítják a lárvák táplálása végett.
A V. velutina nigrithorax-nak a méhekkel szembeni intenzív ragadozó tevékenysége a mézelő méhcsaládok erejének csökkenését, majd a család összeomlását idézheti elő. Egyes európai régiókban a darázs ragadozása a méhcsaládok közel 50%-ának pusztulását okozta. Franciaországban 30-80%-os veszteségekről számoltak be (Kennedy et al. 2018; Monceau et al. 2014; 2016).
Az első közép-európai velutina populációt egy magyarországi településen, Kimlén észlelték 2023 augusztusában (Márta and Vas 2023).
Védekezési lehetőségek
Az invazív fajok által jelentett veszélyt többnyire alábecsülik, pedig a gyors felszámolási akciók jelentősége rendkívül fontos a megtelepedés korai időszakában (Roy et al. 2023).
A velutina széles elterjedése miatt csapdázási kampányokat indítottak az elsőként érintett országokban, hogy csökkentsék a lódarázspopulációt és annak hatásait, azonban ezeknek hatékonysága nem volt kielégítő (Monceau et al. 2012; 2017). A darázscsapdák tehát inkább a jelenlét megerősítésére, monitorozásra használhatók, mivel nem elég szelektívek, és az őshonos fajokból is sokat pusztíthatnak el (Monceau et al. 2012; 2017, Requier et al. 2019), Körültekintően kell tehát használni őket a többi rovarfajra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében (Monceau et al. 2013).
A leghatékonyabb megoldás jelenleg a velutina fészkek felkutatása és megsemmisítése, különösen, ha az a kolónia szaporodása előtt történik meg (Feàs et al 2019). Fontos megjegyezni, hogy fészkek elpusztítása kockázatos, időigényes és költséges művelet. A darazsak az európai lódarázsnál agresszívabban védelmezik a fészküket, emellett képesek mérgüket fecskendezni is, mely komoly szemkárosodást okozhat. Minden erőfeszítést meg kell tenni annak megakadályozására, hogy új helyen megtelepedjenek és elterjedjenek.
A fészkek felkutatása
A velutina sokkal nagyobb fészket épít (Monceau et al. 2015) mint a mi lódarazsunk. Míg a hazai lódarázs fészkei inkább zárt helyeken találhatók, a velutina szinte bárhova befészkelheti magát, zárt helyeken és nyílt terepen egyaránt: fák tetején, vagy bokrokban, tetőkön és ereszeken, felszín alatt a földben, de csatorna fedél alatt is találtak már fészkeket (Edwards 1980; Starr and Jacobson 1990 ; Starr 1992; Martin 1995 ; Nakamura and Sonthichai 2004, Nguyen et al. 2006 ; Kim et al. 2006 ; Choi et al. 2012 ). Több módszer is létezik a fészkek helyének meghatározására. Az infravörös hőkamerát Portugáliában, az Egyesült Királyságban (Semmence et al. 2018; Kennedy et al. 2018) és Olaszországban (Bortolotty et al. 2016) tesztelték. A rádiótelemetria hatékonyságáról számos tanulmány számol be, változatos terepi körülmények tesztelték és sikerrel használják a fészkek felderítésére az Egyesült Királyságban és Franciaországban (Kennedy et al. 2018).
Egy olaszországi vizsgálatban a radiótelemetria alternatívájaként, a harmonikus entomológiai radar (Maggiora et al. 2019) használatát tesztelték. Sajnos, magas költségei miatt a gyakorlati alkalmazása széles körben egyelőre nem elérhető.
Az alábbi néhány videóban szeretnénk bemutatni az ázsiai lódarázs viselkedését, különös tekintettel a fészek megközelítésre:
- Ázsiai lódarázs reakciója fűnyíró beindítására
- A darázs viselkedése, a fészek megközelítésekor nyílt terepen, bozótban:
- Velutina fészek egy csatornafedél alatt:
- Francia méhész jelen, közép-európai jövőkép? – Sikertelen „megoldások” darazsak ellen.
- Az alábbi videóban a szőlészeteket értintően demonstrálják a darázs kártételét.
Számtalan képi anyag elérhető méhészek és darázsirtó cégek jóvoltából. Mindezek csak egy rövid bemutatása annak, hogy a probléma valós.
Monitorozáshoz információk
Felhívásunk elsősorban a jelenleg érintett terület méhészeinek szól!
Kedves Méhésztárs!
- Az ázsiai lódarázs monitoring célú csapdázásához kétféle csapda kihelyezésétjavasoljuk méhészeti telephelyenként. Ennek pontos elkészítését a mellékelt útmutató tartalmazza
- Miután a csapdák kihelyezésre kerültek, szeretnénk kérni ezek pontos GPS koordinátáit a bkolics@gmail.com e-mail címre megküldeni.
- Amennyiben a csapdában ázsiai lódarazsat észlel, ennek bejelentését a velutina.hu weboldalon a „beküldés” menüpontban legyen szíves megtenni.
Segítségét, munkáját ezúton is nagyon köszönjük.
(Bejelentését a megyei szaktanácsadó felé is tegye meg.)
Aktuális információk munkánkról
Augusztus 22.-én megkezdtük előkísérleteinket. Egyelőre olyan vizsgálatokba bocsátkoztunk bele, amik nem igényelnek, vagy nem jelentős mértékű forrásbevonást.
Jelenleg azon dolgozunk, hogy összegyűjtsük a szükséges forrást a rádiótelemetriás technológia megvételéhez, és minél előbb elkezdhessük a fészek felkutatását. Ezúton is köszönjük azon magánszemélyek és egyesületek anyagi támogatását, akik segítik ezt a munkát.
• Kapcsolatfelvétel Márta Tamással (Apiarium Apiary), méhészeti helyszíni szemle egyeztetése.
- Az első velutina példányok befogása a megjelenési helyén.
- A befogott példányok megjelölése – amellyel nyomon lehet követni, ha visszatérnek a kaptárakhoz.
- Mivel az első terepi vizsgálatok alkalmával sajnos nem volt nagy (összesen 3) a V. velutinák száma, ezért a hazai fajon (V. crabro) próbáltuk ki a megjelölést, illetve figyeltük, hogy a jelölt példányok újra visszajönnek-e a méhesbe.
- Kapszula ragasztás – előkísérletek. Az alacsony egyedsűrűség miatt a hazai lódarázsfajt használtuk nagy egyedszámban. A kapszulát ráragasztottuk a hazai lódarázs torára, figyelve reakcióját, és hogy visszajön-e a különböző jelölésekkel. Egy példányt sikerült így újra a délután folyamán visszafognunk. Ezek a próbálkozások szolgáltathatják alapját a jeladók felszerelésének, és esetleges alternatívaként kapszulába juttatott rövarölő szernek a bejuttatásához a vespa fészekbe.
- Sajnos azt tapasztaltuk, hogy az ember jelenlétét nem igazán szeretik. Amikor jelen voltunk, kevésbé volt intenzív a predáció.
- Kapcsolatfelvétel hazai és külföldi méhész egyesületekkel és szervezetekkel.
- Készítettünk egy darázs jelölésére alkalmas eszközt Bognár Imre méhész kollégánk segítségével, amit a gyakorlatban is ki próbáltunk.
- További lehetséges, újragondolt hordozóeszközök kipróbálása a peszticidek bejuttatására a fészekbe.
A Bécsi Méhésziskola és a Bécsi Méhészek Egyesülete segítsévégel drónnal felvételeztük a terepet a darázs repülési irányába.
- Kapcsolatfelvétel hazai és külföldi méhész egyesületekkel és szervezetekkel.
- Hazai illetékes állami szervek megkeresése a projekt finanszírozása kapcsán.
- Külföldi szakemberekkel, kutatókkal kapcsolatfelvétel, egyeztetés a védekezési stratégiákról.
- Folyamatos kapcsolattartás a méhészegyesületekkel.
- Velutina.hu honlap szerkesztése.
Adománygyűjtést kezdeményeztünk rádiotelemetriás eszközük (adók, jelvevő, antenna) beszerzésére, hogy munkánkat a fész(k)ek felkutatásával tudjuk folytatni.
Szakmai megbeszéléseket folytatunk a technológiában jártas szakemberekkel, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egy külső munkatársával. További fejlesztési lehetőségek is felmerültek.
Részt vettünk egy ingyenes online nemzetközi webináriumon. Melyen több, Vespa velutinával foglalkozó kutató, szakember tartott előadást
Információink szerint szeptember 10. óta nincs az érintett méhészetben darázs jelenlét
Őrszem kaptárak és csalétkek elhelyezése 3 különböző ponton, a darázs feltételezett repülési irányában.
Rádiótelemetriás gyakorlat, két technológia összehasonlítása Dr. Sophie Kratschmerrel (a BOKU Bécs Ausztria munkatársával). Kereső gyakorlatok osztrák és magyar méhész kollégákkal. Darazsat fogni a mai napon nem sikerült.
Kennedy et al. 2018 szerinti rádiotelemetriás protokoll gyakorlása befogott darázs példányokon, jeladó felhelyezése egy darázsra. Sajnos le kellett szedni, mivel a röpdében nem repült.
Repülési irányok megfigyelésével szűkítettük a fészek helyét. Gyakoroltuk a jeladó szerelését a darázsra.
Jeladó (Dessau 260mg>) felhelyezése befogott darázson. Sikerült 14:34-kor lokalizálnunk a fészek helyét rádiószkennerünkkel, saját készítésű antennával és a német Dessau cég által gyártott jeladóval. A fészek pontos helyét bemértük a kérdéses akácfán. Ezt követően nem sokkal megálltak velünk találkozni, a fészket az OMME megbízásából párhuzamosan kutató holland-belga darázsirtók és az OMME munkatársai, valamint tájékoztattak minket arról, hogy a holland-belga darázsirtók, saját készülékükkel pár órával előbb a fészket már szintén megtalálták. Tűzoltók segítségével a fészek eltávolításra került. Gratulálunk a sikeres akcióhoz; reméljük a sikeres fészekirtás és a keresési tapasztalatok elejét vehetik a közép-európai V. velutina populációnak. Nagyon köszönjük mindenki munkáját. Külön köszönet azoknak a méhésztársaknak, akik velünk együtt dolgoztak a fészekkeresési munkában.
Néhány kép a tegnapi munkáról és a kereső csapatról:
Sajtómegjelenések
A Magyar Agrár- és Élettutományi Egyetemen folyó munkánkról az egyetem kiadott egy közleményt:
Az Új Mezőgazdasági Magazin készített riportot szintén a témával kapcsolatban:
2023. november 19-ei adás
Velutinát találtam:
Biztos vagy benne?
Az esetek többségében a velutiná-hoz csak hasonlító darazsakról, és nem a velutiná-ról van szó.
Ez érthető, hiszen ha még nem találkoztunk vele, sokszor nem is tudjuk, hogy mit keresünk. Ezért bejelentés előtt kérjük vessen egy pillantást az összehasonlító ábrára.
Vespa velutina – Ázsiai lódarázs
- A dolgozók körülbelül 1,5–2,5 cm-esek lehetnek, a királynők nagyobbak. (3 cm).
- Azok a rovarok, amelyek egy fiatal, primer kolóniából kelnek ki, az átlagnál kisebbek (kevesebb, mint 2 cm ). Azonban a darazsak átlagos mérete a telep méretével együtt növekszik.
- Sötét színéről és sötét hasáról könnyen felismerhető, amelyet sárga-narancssárga gyűrű vesz körül.
- A darázs lábai sárgák, szárnyai sötétek, mellkasa bársonybarna vagy fekete.
- Feje fekete, arca hosszúkás sárga színezetű.
Vespa crabro – Európai lódarázs
- A lódarázskirálynő akár 3,5 cm hosszt is elérhet, a herék és a dolgozók jóval kisebbek, max. 2,5 cm-esek.
- Potrohuk sárga (a legtöbb rokon fajénál sötétebb), a tor felé közeledve fekete mintázattal.
- A tor, valamint az ízelt lábak barna és fekete színűek, míg a fej sárgás sötét mintázattal és barna összetett szemekkel.
- Szárnyai vöröses-narancssárgák.
Észlelés bejelentése
Ha továbbra is meg van győződve, hogy ilyen darázspéldányt látott vagy van a birtokában, akkor kérjük az alábbi adatok megadásával küldjön egy jól látható fotót.
Mit tegyünk és mit Ne!
Az osztrák AGES – Austrian Agency for Health and Food Safety GmbH az alábbi óvintézkedési ajánlásokat adta a Vespa velutinával szemben:
- a méhészetben a kaptárak fokozott figyelése (minimum 20 perc eltöltése javasolt a kaptárak előtt)
- nyár közepe, kora ősz: az ázsiai lódarázs dolgozók észlelése a méhcsaládok előtt
- ősz, tél: gyanús fészkek a fák tetején, amelyet a levelek lehullása után könnyen észre lehet venni
- határozottan javasolják, hogy senki NE tegyen önálló védekezési intézkedéseket az egyes darazsak vagy fészkek ellen
- a darázs gyanút az illetékes hatóságoknak kell jelenteni
- az AGES a darázscsapdák használatát nem javasolja, mivel hatékonyságuk megkérdőjelezhető. A csapda elpusztíthat számos hasznos rovart is (házi méhek, vadméhek, lepkék és legyek)
Várható károk
Egy tanulmány szerint a 2010-es években Franciaországban 150.000 EUR (Turchi és mtsai 2018) összeget költöttek éves szinten csak a helyi állami szervek az ázsiai lódarázs elleni védekezésre, kevés sikerrel. Azt feltételezve, hogy Magyarországon a klimatikus és tápanyag ellátottsági adottságok nem kedvezőbbek a franciaországinál, ezért a védekezés költségei Magyarország területére arányosítva meghaladhatják éves szinten a 10 M Ft-os összeget a darázs nagyobb mértékű elterjedése esetén.
Egy további tanulmányban azt közölték, hogy becslések szerint a fészekpusztítás 23 millió euróba került 2006 és 2015 között Franciaországban. Azonban az éves költség növekszik, ahogy a faj folyamatosan terjed, és elérheti a 11,9 millió eurót Franciaországban, a 9,0 millió eurót Olaszországban és a 8,6 millió eurót az Egyesült Királyságban, ha a faj betölti jelenlegi éghajlatilag megfelelő elterjedését. Bár további vizsgálatok szükségesek az ázsiai lódarázs méhészetre és beporzási szolgáltatásokra gyakorolt költségeinek becsléséhez, ezek valószínűleg meghaladják majd a fészekpusztítással járó védekezés jelenlegi költségeit. Ezért érdemes lehet fokozni a monitoring vizsgálatokat a fészkek nagyobb százalékának elpusztítása érdekében. (Barbet-Massin és mtsai 2020).
Segítse munkánkat!
Amennyiben Ön is úgy gondolja, hogy az ázsiai lódarázs elleni védekezést támogatni szeretné, adományát az alábbi bankszámlaszámra tudja utalni:
Magyar Krajnai Egyesület
Székhely: 8710; Balatonszentgyörgy, Csillagvár u. 35.
Számlaszám: MHB Bank, 10300002-13490735-00014906
IBAN: HU37 10300002-13490735-00014906
Támogatóink
Keszthelyi Méhész Egyesület,
Söjtör és Térsége Méhész Egyesület,
Nagykanizsa és Környéke Méhész Egyesület,
Nagyatádi Méhész Egyesület,
Dr. Szabó László, fogorvos, Nagyatád
Wiener Imkerschule
Juráskovics Ferenc, méhész, Nikla
Vinkó Péter, méhész, Kelevíz
Kárász István, méhész, Siófok
Dirk Kroner, méhész, Mattersdorf
Gazsó Imre, méhész, Jánossomorja
Gazsó Gyula, méhész, Jánossomorja
Máté Szabolcs, méhész
Adamicza Dániel, méhész
Nyőgér József, méhész
Bónyai László, méhész
Horváth Szabolcs, méhész
Horváth Richárd, méhész
Szabó Krisztián, méhész
Joó Antal, méhész, Buzsák
Ábrahám Péter, méhész
Palóctáj Méhész és Környezetvédelmi Egyesület
Farkas Szilvia, méhész
Fekete Krisztina, méhész
Tóth Bálint, méhész
Debreceni Őrösi Pál Zoltán Méhészegyesület
Barki Katalin Judit, méhész
Kecskeméti Attila Tibor, méhész
Fukszberger András, méhész
Kapcsolat:
- Kolics Apiaries
- H-8710 Balatonszentgyörgy, Csillagvár u. 35.
-
- info@kolicsapiaries.com
Az oldalt szerkesztik, a kutatásokat végzik: Dr. Kolics Balázs, Kolics-Horváth Éva, Petrovicsné Dr. Mátyás Kinga Klára
Magyar 
English (UK) 
Deutsch 
Slovenčina