Észlelés bejelentése
Ha úgy gondolja, hogy ázsiai lódarazsat (Vespa velutina) látott, vagy egy példány van a birtokában, kérjük, az alábbi űrlapon küldjön jól látható fotót és adja meg a szükséges adatokat.
Nem biztos benne? Előbb nézze meg az Ismerje fel! részt, ahol az ázsiai és az európai lódarázs legfontosabb ismertetőjegyeit hasonlítjuk össze.
Mit tegyünk és mit ne!
Az osztrák AGES – Austrian Agency for Health and Food Safety GmbH az alábbi óvintézkedéseket javasolja a Vespa velutina esetleges észlelésekor:
- A méhészetben fokozottan figyeljük a kaptárakat; legalább 20 perc megfigyelés javasolt a kaptárak előtt.
- Nyár közepétől kora őszig elsősorban a méhcsaládok előtt megjelenő ázsiai lódarázs dolgozókat figyeljük.
- Ősszel és télen a fák lombkoronájában lévő gyanús fészkek a lombhullás után könnyebben észrevehetők.
- Ne kezdjünk önálló védekezésbe egyes darazsak vagy fészkek ellen.
- A darázsgyanút jelentsük az illetékes hatóságoknak.
- A darázscsapdák hatékonysága korlátozott, és számos hasznos rovart is elpusztíthatnak, ezért használatuk csak körültekintően javasolható.
Célunk
Célunk, hogy a jelenleg felhalmozott tudományos szakirodalmi ismereteket felhasználva elkezdjük a monitoring hálózat felépítését, valamint segítsük a védekezési és irtási stratégiák kidolgozását és alkalmazását. Ezzel lehetőség szerint lassíthatjuk vagy megállíthatjuk az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) terjedését.
Tudnivalók az ázsiai lódarázsról
A Vespa velutina nigrithorax megtelepedése
A faj Európában először Franciaországban jelent meg 2004-ben. Kínából, valószínűsíthetően egy dísznövény-szállítmánnyal került be (Villemant et al. 2006). Ezt követően gyors terjedésnek indult, és napjainkra több európai országban is jelen van. Eredetileg Délkelet-Ázsiából származik, Európában invazív fajnak számít. Megjelenése súlyos ökológiai és gazdasági következményekkel járhat, fészkét agresszíven védelmezi, allergén mérge humánegészségügyi kockázatot is jelent.
A V. velutina fészkeket egyetlen áttelelt, párzott királynő alapítja. A következő év tavaszán az alapító királynők előjönnek védett telelőhelyükről, szétszóródnak, majd elsődleges – primer – fészket építenek, amelyben az első dolgozók felnevelkednek. Ezt később egy jóval nagyobb, körte alakú másodlagos – szekunder – fészek követheti, amelyet gyakran a fák 10-30 méteres koronájában építenek. Egyetlen fészek több ezer darazsat tartalmazhat.
Táplálékának jelentős részét a mézelő méhek (Apis mellifera) teszik ki. Az európai mézelő méhek nem rendelkeznek hatékony védelemmel ezzel a lódarázsfajjal szemben. A darazsak a kaptárak előtt lebegve vadászhatnak a visszatérő méhekre, amelyeket repülés közben ragadnak meg.
Az intenzív ragadozó tevékenység a méhcsaládok erejének csökkenését, szélsőséges esetben összeomlását is előidézheti. Az első közép-európai velutina-populációt Magyarországon, Kimlén észlelték 2023 augusztusában (Márta and Vas 2023).
Védekezési lehetőségek
Az invazív fajok által jelentett veszélyt sokszor alábecsülik, pedig a gyors felszámolási akcióknak különösen nagy jelentőségük van a megtelepedés korai időszakában.
A korábban alkalmazott széles körű csapdázási kampányok hatékonysága nem bizonyult kielégítőnek. A csapdák inkább a jelenlét megerősítésére és monitorozásra használhatók, mivel nem kellően szelektívek, és őshonos, hasznos rovarokat is elpusztíthatnak.
A leghatékonyabb megoldás jelenleg a velutina-fészkek felkutatása és megsemmisítése, lehetőleg még a kolónia szaporodása előtt. A fészkek eltávolítása ugyanakkor kockázatos, időigényes és költséges feladat, ezért azt megfelelő szakértelemmel rendelkező szakemberekre kell bízni.
A fészkek felkutatása
A velutina zárt és nyílt helyeken egyaránt képes fészket építeni: fák tetején, bokrokban, tetőkön, ereszeken, a talajban, sőt csatornafedelek alatt is találtak már fészkeket. A felderítés során több technológia használható, például infravörös hőkamera, rádiótelemetria vagy harmonikus entomológiai radar.
A rádiótelemetriát több országban sikeresen alkalmazták a fészkek felderítésére. A módszer lényege, hogy a befogott darázsra kisméretű jeladót helyeznek, majd a jel követésével megpróbálják lokalizálni a fészket.
Kapcsolódó videók
Ismerje fel!
Velutinát talált? Biztos benne?
Az esetek többségében a velutinához csak hasonlító darazsakról, és nem valódi Vespa velutina példányról van szó. Bejelentés előtt kérjük, nézze meg az alábbi összehasonlítást.
Vespa velutina – ázsiai lódarázs
- A dolgozók körülbelül 1,5-2,5 cm-esek, a királynők nagyobbak, körülbelül 3 cm-esek lehetnek.
- Sötét színéről és sötét potroháról könnyen felismerhető; a potrohon jellegzetes sárga-narancssárga gyűrű látható.
- Lábai sárgák, szárnyai sötétek, mellkasa bársonybarna vagy fekete.
- Feje fekete, arca sárgás színezetű.
Vespa crabro – európai lódarázs
- A királynő akár 3,5 cm hosszú is lehet; a herék és dolgozók kisebbek, legfeljebb körülbelül 2,5 cm-esek.
- Potroha jellemzően sárga, fekete mintázattal.
- A tor és a lábak barna-fekete színűek, a fej sárgás, sötét mintázattal.
- Szárnyai vöröses-narancssárgák.
Monitorozáshoz információk
Felhívásunk elsősorban a jelenleg érintett terület méhészeinek szól.
- Az ázsiai lódarázs monitoring célú csapdázásához kétféle csapda kihelyezését javasoljuk méhészeti telephelyenként; az elkészítés részleteit az alábbi útmutató tartalmazza.
- A kihelyezett csapdák pontos GPS-koordinátáit kérjük megküldeni a bkolics@gmail.com címre.
- Ha a csapdában ázsiai lódarazsat észlel, használja az oldal tetején található Észlelés bejelentése űrlapot.
Aktuális információk munkánkról
2023 augusztusában megkezdtük a terepi előkísérleteket, majd rádiótelemetriás és egyéb felderítési módszerekkel folytattuk a fészekkeresési munkát. Az alábbi részben a fontosabb események időrendben olvashatók.
A 2023-as terepi munka részletei
2023. augusztus 22.
Kapcsolatfelvétel Márta Tamással (Apiarium Apiary), méhészeti helyszíni szemle egyeztetése.
2023. augusztus 28.
- Az első velutina példányok befogása a megjelenési helyén.
- A befogott példányok megjelölése, hogy nyomon követhető legyen, visszatérnek-e a kaptárakhoz.
- A jelölési és kapszularagasztási módszerek előkísérletei hazai lódarázs példányokon.
- Kapcsolatfelvétel hazai és külföldi méhészegyesületekkel és szervezetekkel.
2023. szeptember 1-4.
- Darázsjelölő eszköz készítése és terepi kipróbálása.
- Új hordozóeszközök kipróbálása.
- A terep drónos felvételezése a darázs feltételezett repülési irányában.
- Kapcsolatfelvétel hazai illetékes szervekkel, külföldi szakemberekkel és kutatókkal.
2023. szeptember 9-27.
- Adománygyűjtés kezdeményezése rádiótelemetriás eszközök beszerzésére.
- Nemzetközi szakmai webináriumon való részvétel.
- Őrszem kaptárak és csalétkek elhelyezése a feltételezett repülési irányban.
- Rádiótelemetriás gyakorlat és két technológia összehasonlítása Dr. Sophie Kratschmerrel (BOKU, Bécs).
2023. október 3-5.
A Kennedy et al. (2018) szerinti rádiótelemetriás protokoll gyakorlása, jeladó felhelyezése befogott darázsra, majd a repülési irányok megfigyelésével a fészek helyének szűkítése.
2023. október 5-én a jeladó és rádiószkenner segítségével sikerült lokalizálni a fészek helyét. A fészket párhuzamosan kutató holland-belga darázsirtók és az OMME munkatársai szintén megtalálták; eltávolítása a tűzoltók segítségével megtörtént.
Sajtómegjelenések
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közleménye a munkáról:
Magyar fejlesztésű eszköz segít az ázsiai lódarázs hazai terjedésének lassításában
Az Új Mezőgazdasági Magazin riportja:
Várható károk
Egy tanulmány szerint a 2010-es években Franciaországban évente mintegy 150 000 EUR összeget költöttek csak a helyi állami szervek az ázsiai lódarázs elleni védekezésre, kevés sikerrel (Turchi és mtsai 2018).
A magyarországi klimatikus és táplálékellátottsági adottságokat figyelembe véve a védekezés költségei a faj nagyobb mértékű elterjedése esetén Magyarországon is jelentősek lehetnek.
Egy további becslés szerint a fészekpusztítás 2006 és 2015 között Franciaországban 23 millió euróba került. A költségek a faj terjedésével tovább növekedhetnek, ezért különösen fontos a monitoring és a fészkek korai felkutatása.
Segítse munkánkat!
Amennyiben Ön is úgy gondolja, hogy az ázsiai lódarázs elleni védekezést támogatni szeretné, adományát az alábbi bankszámlaszámra tudja utalni:
Magyar Krajnai Egyesület
Székhely: 8710 Balatonszentgyörgy, Csillagvár u. 35.
Számlaszám: MHB Bank, 10300002-13490735-00014906
IBAN: HU37 10300002-13490735-00014906
Támogatóink
Támogatók listájának megjelenítése
Keszthelyi Méhész Egyesület
Söjtör és Térsége Méhész Egyesület
Nagykanizsa és Környéke Méhész Egyesület
Nagyatádi Méhész Egyesület
Dr. Szabó László, fogorvos, Nagyatád
Wiener Imkerschule
Juráskovics Ferenc, méhész, Nikla
Vinkó Péter, méhész, Kelevíz
Kárász István, méhész, Siófok
Dirk Kroner, méhész, Mattersdorf
Gazsó Imre, méhész, Jánossomorja
Gazsó Gyula, méhész, Jánossomorja
Máté Szabolcs, méhész
Adamicza Dániel, méhész
Nyőgér József, méhész
Bónyai László, méhész
Horváth Szabolcs, méhész
Horváth Richárd, méhész
Szabó Krisztián, méhész
Joó Antal, méhész, Buzsák
Ábrahám Péter, méhész
Palóctáj Méhész és Környezetvédelmi Egyesület
Farkas Szilvia, méhész
Fekete Krisztina, méhész
Tóth Bálint, méhész
Debreceni Őrösi Pál Zoltán Méhészegyesület
Barki Katalin Judit, méhész
Kecskeméti Attila Tibor, méhész
Fukszberger András, méhész
Kapcsolat
Kolics Apiaries
H-8710 Balatonszentgyörgy, Csillagvár u. 35.
Telefon: +36 30 262 9236
E-mail: info@kolicsapiaries.com
Az oldalt szerkesztik, a kutatásokat végzik: Dr. Kolics Balázs, Kolics-Horváth Éva, Petrovicsné Dr. Mátyás Kinga Klára.